Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Vörös vércse (Falco tinnunculus)

A vörös vércse a sólyomfélékhez hasonlóan nem épít fészket. Más madarak elhagyott fészkében pl: varjú, szarka, magas löszpartok -, sziklafalak -, kőbányák -, várromok üregeiben, valamint városokban magas épületek párkányain, templomtornyok tetőzetében költ. Budapesten pl. az Országház épületén rendszeresen költ több pár vörös vércse. 2006-ban a budapesti állományt 60-75 párra becsülték. A számára alkalmas élőhelyeken gyakran több pár is költ kis területen, fészkelő telepet alkotva. Elfoglalja a számára kihelyezett költőládát is.  Országos állományát 3500-5000 párra becsülik.

Márciusban, sőt néha már februárban a fészkelő hely környékén tartózkodik. Fészekalja többnyire április végén május elején teljes. Az elfoglalt  fészket vagy üreget nem béleli ki, úgy rakja le tojásait. A fészekalj legtöbbször 5-6, néha 4, 7 tojásból áll. Túlnyomórészt a tojó kotlik, rendszerint 29 napig. A kikelt fiókáknak eleinte a hím hordja a táplálékot, de a tojó eteti és óvja őket. A háromhetes fiókák már önállóan tépik szét az eleséget. Négy és fél hetes korukban hagyják el a fészket, jól repülni azonban csak öthetes korukban tudna.

Június vége, július eleje a fiókák kirepülésének ideje. Ilyenkor gyakran előfordul, hogy a fióka, az első,
ügyetlen próbálkozásai során a földre esik, ott pedig kutyák, macskák áldozatává válik. Olyan is megesik,
hogy a repülni még alig tudó madarat az emberek közelsége miatt a szülők nem merik etetni, így az lassan éhen pusztul.
 Ha kiesett fiókát talál, óvatosan fogja meg, és tegye fel egy magas helyre a fészek közelében.

A fiatalok öt és fél hetes korukban már követik anyjukat a mezőre, ahol még kb. két héten át tanítja őket a zsákmányszerzésre.

Fő táplálékuk egész éven át a pocok és az egér, tavasztól őszig kiegészítve nagyobb méretű rovarokkal. Zsákmányol még gyíkot, békát, esetenként énekesmadarat és madárfiókát.

Magyarországi állomány nagyobb része télen délre vonul, de kis számban - főleg az öreg madarak - rendszeresen itthon telelnek. A télen megfigyelhető példányok egy része viszont északabbról érkező példányok. A vonuló példányik többsége márciusban tér haza, és október végéig, november elejéig marad nálunk.

Érdemes tehát a városban járva, buszmegállóban várakozva az égre is felnézni, talán éppen egy vörös vércse száll el fölöttünk.

Hogyan lehet felismerni a vörös vércsét?

A vörös vércse farka keskeny és nem túl hosszú, szárnya hegyes, vadászat közben gyakran szitál (egy helyben lebeg), miközben farka legyezőszerűen szétterül. Segíthet felismerni, ha más ragadozó madarakkal hasonlítjuk össze. Az ölyveknek széles szárnyuk, és széles, lekerekített farkuk van. A héja és a karvaly rövid, lekerekített szárnyáról és hosszú farkáról ismerhető fel. Az alábbi röpképek segítenek a határozásban. 

 

voros_vercse.jpg

heja.jpg

egereszolyv.jpg

 

 

 

 

          vörös vércse                               héja                                   egerészölyv

 

Cikkek

Vörös vércse Miskolcon

2011.03.30

2010. évi vörös vércse megfigyelések Miskolcon