Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Vörös vércse költések Miskolc 2013

Miskolci Tűzoltóság Vörös vércséinek 2013-as költése.

2013.06.23.

Az alkalmi lesfelszerelés mögött, sok időt eltöltöttem, figyeltem a cseperedő fiókák mindennapjait, lélegzet visszafojtva bámultam a fényképezőgép keresőjében, hogy a vércse mama milyen gonddal neveli csemetéit. Utolsó fényképezés alkalmával láttam hogy a tojó a fiókák táplálása után a hímhez repült, és egy pillanatra a nászidőben jellemző pillanat volt látható. Ez volt az utolsó ilyen látvány, mert azóta nem láttam ehhez hasonló jelenetet, és gyanítom már csak jövő tavasszal lesz legközelebb. A fiókák szépen cseperedtek, sok pockot, gyíkot, madarat bekebeleztek.
A várt gyűrűzés 2013.június 05-én történt meg, mind a vércsék, mind a gyűrűzésen résztvevők, nagy izgalommal szemléltük egymást. A gyűrűzés sikeres volt, mind a négy vércse megkapta azonosítóját. Aztán fotózás, mindenki megörökítette, dokumentálta a pillanatot, és aztán hagytuk őket, had éljék a nyugodt hétköznapokat. Ekkor még nem sejtettem hogy 10 napig nem fogom tudni figyelemmel kísérni a madarakat.
Június 16-án amikor a fészek vizsgálatára mentem, már csak egyetlen vércse álldogált az fészekben, a többiek szárnyra keltek, és a közeli ablakok párkányain, épületek kiugró részein egyensúlyoztak, kicsit esetlenül. Volt hogy az egyik vércse szárnyait csapkodva leszédült a párkányról, és a téglafal függőleges homlokzatán próbálta felküzdeni magát a biztonságos párkányra. Amikor ez nem sikerült, és a kollégáim az udvaron találtak egy fiatal vércsét, felvitték, és újra a fészekbe rakták, had folytassa a tanulást a kiinduló pontról. Egyszerre a négy vércsét sosem láttam együtt, remélhetőleg semmi bajuk, mind épségben. Mióta a repülés már nem idegen számukra, sokkal ritkábban figyelhetők meg, rejtettebb életet élnek. 22-én reggel 7-órakkor vettem észre a rádió antennán két fiatal vércsét, hangos szóval üdvözölték vadászatból haza térő valamelyik szülőt, repültek felé, valószínűleg korgó gyomorral és rá-rá repülve kérték a reggeli betevőt. Most már csak a vadászatot kell elsajátítaniuk, és a hosszú tél után párba állva, talán valamelyik környező épület tetején fognak családot alapítani.
Sikeresnek mondhatjuk az évet, mert négy fióka repült ki a Tűzoltóság tornyából. Várhatjuk a következő tavaszt, bizakodhatunk, hogy jövőre is minket választanak vércséink, és a jövő évben is kapunk ilyen, vagy még feledhetetlenebb pillanatokat. Szerencsésnek mondhatom magam, mert szavakkal leírhatatlan pillanatokat élhettem át, 20-30 centiről nézhettem, fotózhattam le azt amit nagyon sokan nem pillanthatnak meg egész életükben. Azt sajnálom még, egy évet kell várnom hogy ilyen élmények részese legyek.

Kurti Gábor  

2013.06.05.

Megtörtént a fiókák gyürüzése. Balázsi Péter gyürüzte meg a 4 egészségesen fejlődő fiókát. Fotók a képgalériában.

 

2013.05.21.

A márciusi hidegnek köszönhetően a mostani költés a tavalyihoz képest legalább két héttel későbbre esik. Először lehetett látni a vércséket március 9-én hogy párosodnak, de ami nekem szokatlan volt, még április 2-án is megfigyeltem ilyen jelenetet, sőt április 11-én is. Egy hónapig tartott a nász. Március 30-án 13.30-kor egy harmadik valószínűleg kóborló vércse tűnt fel, és nagy izgalommal, "kiáltozással" adták tudtára hogy ez a terület már nem kiadó! Ezután nem tapasztaltam többet ilyen incidenst. A reggeli ideje 7.30 és 9.00 óra között volt, és mindég a hímet láttam hogy reggelit hoz. Hangos kiáltással adta a tojó tudtára hogy zsákmánnyal tért haza, és a tojó ki is repült a fészkéről, elvette a finom falatot, majd a fészekben, vagy a rendőrség épületének tetején fogyasztotta el azt. Az első tojást április 10-én fedeztem fel, és lassan lett teljes csak a fészek, összesen hat tojással. A kotlás már az első tojás lerakása után megkezdődött, felváltva láttam kotlani a tojót, és a hímet. Nem tévesztették soha szem elől a fészekaljat. Szívósan ültek. A hím sokszor csillapította a tojó éhségét különféle egérkékkel, gyíkokkal, madarakkal, denevérekkel. Amíg a tojó nyújtózott és tornázott egyet, addig a hím vállalta a tojások melengetését. A költő üreg szép lassan szőrcsomókkal, köpetekkel lett kibélelve. Amíg a kotlás folyt nem zavartam a madarakat, reménykedtem minden rendben lesz, és kirepülhet az idén is hat kis vércse!
Május 17-én boldogan láttam hogy három kis vércse összebújva melengeti egymást, a negyedik éppen most dolgozik rajta hogy kijusson a tojásból, az ötödik tojás még ép, és hol van a hatodik? Nem tudni hogyan, de a hatodik tojás eltűnt valami oknál fogva. Szomorú, most már csak maximum öt vércse repülhet ki.
A tojó el sem mozdul most már a fészekből, a hím jelzi ha zsákmányt hozott, és vagy a fészekbe hozza, vagy a tojó megy el érte. Pár pillanat múlva ismét a fészekben, és gyengéden védelmezi, eteti, melengeti a fiókákat. A fiókák nem harcolnak egymással, várják hogy anyja nyújtsa felé az ételt, és ő testvériesen elosztja az élelmet, olykor magának is csenve egy-egy falatot. A hím jó vadász, megfigyeltem, hogy néha egyetlen óra elteltével ismét zsákmányt hoz. Az étlap változatos, gyík, madár, pocok, denevér. Az ebéd végeztével a fiókák aludni mennek, a tojó pedig melegen betakarja, olykor az erős naptól védelmezi őket. Kihasználva a nyugalmat, kicsit elszenderedik ő is. A hím pedig kis szusszanás után ismét vadászni indul.

 

2013.03.22.

2013. március 22-én a miskolci másik vörös vércse fészeknél - a repülőtéri út elején lévő kereskedőház tégla falánál
 - már ott voltak a madarak. A biztonsági őrrel beszélve megtudtam ,hogy ez a fészkelő hely legalább négy éve lakott. Volt év amikor az épület ellentétes oldalán költöttek a vércsék, de ott nagyobb a zavarás ezért visszatértek a Nyugati oldalra.

A épület tető szerkezetének  hullám lemeze alatt denevérek élnek, ezek esti kirepülésekor szívesen vadásznak rájuk a vércsék.

Denevér zsákmányolást a tűzoltóságnál lévő fészeknél is megfigyeltek, méghozzá nappal.

Somoskői Péter

 

2013.03.09.
Az első 2013-as vörös vércse észlelés a miskolci tűzoltóságon költő párokból február 25-én volt, ekkor csak egyetlen madarat,a hímet lehetett látni, majd március 03-án már a tojó is a szemem elé került. Azóta a költőhelyre naponta többször beszállnak, majd a szemben lévő rendőrség épületére, és onnét szemlélik a történéseket a tűzoltóság udvarán. Azt még ezidáig nem tudtam megfigyelni 100%-osan hogy a régi szülők szemelték e ki a területet immár harmadszor, vagy a gyűrűzött 12 példány valamelyike tért vissza család alapítási szándékkal. Egyre gyakrabban lehet látni és hallani a vércséket, beszállnak-kirepülnek, a hím egérkékkel csábítja a tojót, és a "szürke hétköznapokban" láss csodát, március 09-én kora reggel a párzásra is sor került. Nem is egyszer! Reggel 6.50-kor láttam az első aktust, majd a hím a költőhelyre repült, a tojó helyben maradt. 6.54- kor újabb párzás, a tojó helyben maradt, a hím 8 méterre ült le. 6.59-kor a tojó odébb szállt egy korlát tetejére az addig használt párkányról, és a hím mint egy jelet kapva újra párjára repült. 7.10 - 7.16- párzások következtek újra. 7.17 kor megszakadt számomra ez az idil, mert a hím elrepült és utána már nem voltam szemtanúja az eseményeknek.
Eddig a történet. A további megfigyelések adatainak leírását folytatni fogom.

Kurti Gábor

 

A mappában található képek előnézete 2013.05. Vércse költés Miskolcon